„Milyen tetőfedés működik jól kis lejtésnél? – Tippek terasztetőkhöz és kocsibeállókhoz”

Előfordul, hogy a tető dőlésszöge nem növelhető tetszés szerint. Ilyen lehet például, amikor a terasztetőt vagy kocsibeállót meglévő épülethez kell illeszteni, így a maximális magasság adott, és a legalacsonyabb pont is korlátozott, hiszen nem szeretnénk, hogy a gerendák fejmagasságban legyenek. Máskor esztétikai vagy településképi szempontok miatt választunk alacsonyabb, laposabb formát, mert letisztult, modern megjelenést ad az építménynek.

Az alacsony dőlésszögű tetők esetében azonban különös figyelmet igényel a fedés anyaga és kialakítása. Ilyenkor a vízelvezetés és a tömítettség kulcsfontosságú, hiszen a túl lapos tetőn lassabban folyik le a csapadék, és nagyobb az esélye annak, hogy a víz megáll vagy visszaszivárog.

Mivel minden fedőanyagnak megvan a maga minimális lejtése, nem mindegy, milyen anyagot választunk: ami jól működik egy meredekebb tetőn, az kis lejtésnél már nem biztos, hogy megfelelő. A következőkben bemutatjuk, mely fedések bizonyulnak megbízhatónak alacsony dőlésszögnél, terasztetők és kocsibeállók esetében.

Cserépfedés

A cserépfedés klasszikus és időtálló megoldás, de a tetőlejtés szempontjából ez igényli a legnagyobb dőlésszöget. A hagyományos cseréptípusok minimális lejtése általában körülbelül 15°, ami méterenként nagyjából 27 centiméteres magasságkülönbséget jelent.

Ez azért fontos, mert a cseréplapok nem zárnak teljesen hézagmentesen – a víz elvezetése elsősorban a lejtésre támaszkodik. Ha a tető ennél laposabb, a víz könnyen visszafolyhat vagy beszivároghat a hézagok közé, ami szivárgáshoz, illetve az alátétfólia idő előtti elhasználódásához vezethet.

Kis lejtésű tetőkhöz, például terasztetőkhöz vagy féltetős kocsibeállókhoz ezért a cserépfedés általában nem javasolt. Ezeknél az építményeknél inkább olyan fedést érdemes választani, amely alacsonyabb dőlésszögnél is megfelelő vízzárást biztosít, például lemez- vagy polikarbonát fedést.

Ugyanakkor nyeregtetős kocsibeállóknál a cserép jól működhet, hiszen a tető két irányba lejt, így a dőléses oldalaink "feleződnek". Például: míg egy 5 méteres féltetős kocsibeállónál a dőlés 135 cm (5 × 27 cm), addig ugyanezen a távon nyeregtetős szerkezetnél ennek csak a fele, 67,5 cm (2,5 × 27 cm), így a teljes magasságunk csökkenthető, és a vízelvezetés is biztosított marad.

Bitumenes zsindely 

A bitumenes zsindely már laposabb tetőn is alkalmazható, de szintén igényel egy bizonyos lejtést a biztonságos vízelvezetéshez. A legtöbb zsindelytípus minimálisan 10°-os lejtéssel telepíthető, kiegészítő alátétszőnyeg használatával.

A zsindely folyamatos, kisebb hézagos felületet ad, így a víz kevésbé jut be az illesztések közé, mint a cserépnél. Kis lejtésnél különösen a kigurítós, tekercses zsindely ajánlott, mert egységes, folyamatos réteget képez, és a víz nem tud a lapok közé beszivárogni, ennek hátránya az ipari megjelenése.

Ugyanakkor lapos tetőn a csapadék lassabban folyik le, ezért fontos, hogy a tető felülete egyenletes legyen, és a zsindelyeket megfelelő átfedéssel, biztos illesztéssel telepítsük, így a víz nem juthat be a lapok közé.

Terasztetők és kocsibeállók esetében kis lejtésnél a hagyományos zsindely nem mindig ideális, de jól alkalmazható, ha biztosított a minimális lejtés, és a tető magassága elegendő a telepítéshez.

Lemezes tetőfedések

A kis lejtésű kocsibeállóknál a lemezes fedések – így a trapézlemez, a korcolt lemez, valamint a cserepeslemez – a leggyakoribb és legpraktikusabb megoldások. A legtöbb lemez minimálisan körülbelül 7°-os lejtéssel telepíthető, kivéve a cserepeslemezt, amelynél a minimális lejtés valamivel magasabb a bordázat és az illesztések miatt.

A lemezes fedések előnyei:

• Könnyűek és gyorsan szerelhetők, így a kivitelezés egyszerű.

• Legköltséghatékonyabb megoldás a trapézlemez, aláburkolás nélkül.

• Jól zárnak kis lejtésnél, ha az illesztések és rögzítések megfelelően készülnek.

• Tartósak és alacsony karbantartást igényelnek, így ideálisak terasztetőkhöz és kocsibeállókhoz.

Összefoglalva: a lemezes tetőfedések kis dőlésszögnél a legpraktikusabb választások, a cserepeslemez kivételével, amelynél a magasabb lejtés biztosítja a vízzárást.

Polikarbonát tetőfedés

A polikarbonát lemez ideális választás terasztetőhöz és előtetőhöz, különösen kis lejtés esetén. A legtöbb polikarbonát lemez minimálisan körülbelül 5°-os lejtéssel telepíthető, így már kisebb dőlésszög mellett is biztosítja a vízelvezetést. 

Előnyei:

• Fényáteresztő, így a fedett terasz vagy kocsibeálló világos marad, és természetes fényt biztosít.

• UV-védett, így hosszú távon nem sárgul és nem veszíti el a tartósságát.

• Többféle árnyalatban választható, így a tető esztétikailag is a környezethez illeszthető.

• Könnyű és gyorsan szerelhető, a rögzítések egyszerűek, és a lemez tartósan ellenáll az időjárásnak.

Fontos, hogy a polikarbonát lemezek illesztései profilos zárással és megfelelő tömítéssel készüljenek, hogy a víz ne jusson be a cellák közé. Ha ez biztosított, a polikarbonát tető kis lejtésnél is praktikus, esztétikus és funkcionális megoldás lehet.

Fontos, hogy kisebb lejtésnél a víz lassabban folyik le a tetőről ezáltal a felület gyorsabban koszolódik. Ilyen esetben ajánlott sötétebb árnyalatot választani pl.: bronzosat, így nem fog meglátszani alulról.

Összegzés

A tető anyagának kiválasztása kis lejtés esetén különös figyelmet igényel. Míg a cserép és a cserepeslemez magasabb lejtést igényelnek, addig a zsindely (különösen a kigurítós/tekercses típus), a trapézlemez, korcolt lemez és a polikarbonát már alacsonyabb dőlésszög mellett is megbízhatóan működnek.

A megfelelő anyag kiválasztásával biztosítható a vízzárás, a tartósság és az esztétikus megjelenés minden típusú tetőnél, legyen szó előtetőről, terasztetőről vagy kocsibeállóról. Érdemes a tető dőlésszögét, az anyag minimális lejtését és a kívánt funkciókat egyaránt figyelembe venni a tervezés során, hogy az építmény praktikus és esztétikus legyen a mindennapi használat során.